A Menetelés az Életért Mozgalom eredeti néven „Marsch des Lebens”, a németországi Tübingenben született, melynek alapítói Jobst és Charlotte Bittner.  A Mozgalom alapelve, hogy az antiszemitizmus ellen és  a kiengesztelődésért, nem csak a négy fal között, de a világ útjai, városaiban is jelekt kell állítaniuk.

2022.08.03.-án 18 óra kezdettel Sümegen tartottak megemlékezést az egykori zsinagóga épületénél.

Történelmi áttekintéssel emlékeztek közösen a Holokauszt sümegi áldozataira.

Végh László, Sümeg város Polgármestere beszédében köszöntötte a megjelenteket, külön köszöntve Virág Judit Elnökasszonyt a Zalaegerszegi Zsidó Közösségek Elnökét, a Holokauszt Túlélőinek első és másodgenerációs Képviselőit, Lőrinczné Halász Klára Asszonyt, Siklósi Eszter Juditot a Shalom Baráti Társaság Elnökét és Dr. Szarka Lajos történészt az Immánuel Magyar- Izraeli Baráti Társaság Elnökét.

Személy szerint köszönte Csapó Hajnalkának, az esemény szervezőjének, hogy megvalósulhatott a megemlékezés Sümeg városában. A Polgármester elmondta, hogy gyermekkorában volt szerencséje ismerni Holokauszt túlélőket. Beszédében szeretettel emlékezett Stern Olga Néniről, aki kisboltot üzemeltetett Sümegen, és akit mindenki szeretett. Elmondta, hogy gyermekként milyen értetlenül állt a tény előtt, miért  bánthatja ezeket a rendkívül szeretetre méltó embereket, bárki.

A Holokausztot a világ szégyenének és botrányának nevezte. Kiemelte, hogy rendkívül fontos, időről-időre rendszeresen és mindenkinek bocsánatot kérni a tragédia miatt.

Ezért most személy szerint ő is bocsánatot kér, annak ellenére is, hogy mind felmenői, mind általában a sümegi emberek értetlenül álltak az iszonyat előtt. Bűnnek nevezte azonban azt is, hogy annak idején nem léptek fel az emberek ez ellen sokkal hatékonyabban. Beszélt a táborok poklában meghalt igazi emberi nagyságokról, mint például Ellenbogen Ignácról, aki az utolsó Rabbi volt Sümegen. Neki felajánlották, hogy kimenekítik az országból még időben, és így megmenekülhetett volna, de Ő úgy döntött, hogy a többi hit társával együtt megy a vagonba és onnan Auschwitzba.

„Tehát ilyen emberi nagyságok tűntek el ott, a krematóriumban, nagyon sokan! Persze minden életért kár, és minden életet kioltani bűn. Ez a bűn visszaszáll azokra az országokra, akik ebben részt vettek. Ezért vezekel most talán az egész világ.”

Beszélt továbbá arról, hogy a zsidó nép nem véletlenül kiválasztott. Hitére és a népre nagyon nagy szükség van a mai „teljes tévúton járó világban” is, és a jövőben is. Kiemelte a zsidóságban gyökerező egy Isten hitet, mely a jövőben mindennél nagyobb szerepre vár.

Végezetül kérte a személy szerint érintettek „bocsássanak meg azoknak, akik akár csak hallgatással, gyávaságból részt vettek ebben a gyalázatban, és a zsidóság erejével és összetartásával segítsenek az egész világnak, hogy ebből a mostani kátyúból kijuthasson.”