Az ember érdekeivel ellentétes eltávolodása a benne lévő erkölcsi törvénytől, amihez cselekedeteit mérheti, így marad a relatívizmus, a bizonytalanság, az öncélúság. Mégis túl sokat időzik az erkölcsi hanyatlásban, ezzel szemben próbál ellensúlyt képezni a lelkiismeret-furdalás, Isten pedagógiája, ahogy Philón a zsidó bölcs nevezte. A belső késztetés jelzi, nem akar lemondani az emberről aki mindig talál eszközt, módszert, témát ami egyre mélyebbre süllyeszti.
Példának okáért, a nemi szerep ignorálása ami életre kelti a beteges fantáziák és a mitológiai keveréklények – kentaurok , szirének — világát , amiben már az asszír mondák is az univerzum alapvető rendjének szétbomlását látták. Tehát ezen törekvés elutasítása vallástól, világnézettől függetlenül mindenki számára különleges jelentőséggel bír! Ehelyett abszurd módon álságos hangoztatók állandóan keresik az emberi jogokat amelyek érvényesülését valójában ők gátolják, a forrásuk, a természetjog ( lex naturalis ) figyelmen kívül hagyásával.
Másrészt a káosz hirdetésével. Ugyanis zűrzavarban nincsenek jogok, azokat csak a rend tudja biztosítani. A személy integritásának önjelölt őrzői azt is elfelejtik, az egyediség kinyilvánítása és gazdagítása, a nő és férfi volt megóvásában is megmutatkozik. A korábbi pápa XVI. Benedek szerint „az embernek is van természete, amelyet tiszteletben kell tartania, és nem manipulálhatja kedve szerint”. A humánökológia legigazibb értelmében véve, a teonóm isteni törvénnyel való harmóniát jelenti. Bár az elfordulás Istentől romlandóvá és mulandóvá tette a testét ám az nem szűnt meg ajándéknak lenni.
Az összes létezővel, az anyagi világgal a testiség hozza közvetlen kapcsolatba az embert. A hit reményt hordoz, Tertullianus egyházatya rámutatott ,, Caro : cardo salutis, A test az üdvösség sarkpontja .,, így tiszteletnek és nem megvetésnek kell öveznie .
A szomatikus valósággal történő korlátlan visszaélés csábítása, az egész teremtés feletti zsarnoki antropocentrizmushoz vezet. Isten azonban elveti az ember abszolút fennhatóságra való igényét ,, Enyém a föld és minden ami rajta van,,. Uralkodása csak Isten akaratától való függésben jöhet létre. Az erkölcsi normákhoz igazodnia kell, kizárólag férfiként és nőként tudja teljesíteni a tulajdonképp mindenkinek jó isteni parancsot ,, Legyetek termékenyek, szaporodjatok … ,, ( Ter 1, 26 – 28 ).
A fentebb vázoltak fényében joggal tartható rendellenes viszonyulásnak amely „a nemek közötti különbségek megszüntetésére törekszik, mert nem tud többé mit kezdeni velük”.
Bár az ember szinte a végletekig le tud aljasodni, ám képes a felemelkedésre is.
Senki és semmi nem tudja kiirtani belőle a jóra, az igazra, a szépre való nyitottságot ahogy a teljesen egyetemes és a transzcendensre utaló tulajdonságát, a rend igényét sem. Valamint, bármilyen mélyre is van temetve, lehet számítani egy másik erényre is, ami évezredeken átívelve összeköti Szent Pált és Radnóti Miklóst. Az apostol arról beszélt, hogy az ember eredetileg a józanság lelkét kapta, míg a költő szavai ,,s mint egy hűvös hullám , a 2×2 józansága hull rám”.
Vagyis lehet ráeszmélés, világos pillanatok, időszakok.
Tehát van remény. Ezt fejezték ki Izajás a legnagyobb hatású ószövetségi próféta — aki megjövendölte a Messiást — szavai ,, ,, . Vagyis mindig vannak, lesznek emberek , akik az említett alapértékeket felszínre hozzák, óvják, erősítik, terjesztik.
Horváth Tibor róm. kat . teológus
Legutóbbi hozzászólások